A budai jezsuiták vízivárosi Szent Anna plébániatemplomának alapkövét 1740. július 26.-án tették le. A templom elődjének az egykor Felsővásár tér déli oldalán elhelyezkedő fogadóépület tekinthető, melyet 1724-ben Fidler Ferenc építőmester rezidencia ill.kápolnának alakított ki. A kápolna kicsinek bizonyult már a kezdettől. A templom építés céljára Raspasani Tamás vízivárosi plébános 1718. végrendeletében teljes vagyonát erre a célra ajánlotta fel. Pretelli Ignác atya volt az új plébánia templom építésének legfőbb szorgalmazója. A templom 1765-re készült el a belső berendezések kivételével. Feltehetően olasz tervek alapján Hamon Kristóf, majd Matthias Nöpauer vezette az építkezést. A belső tér bútorzata az 1938. évi árvíz pusztításai következtében hiányosan maradt meg. Források alapján a főoltáron és a lorettói kápolna oltárán kívül hét oltárépítmény állt a templomban. Ezekből mára a főoltár és két mellékoltár maradt meg sértetlenül.